A CPTED (Crime Prevention Through Environmental Design – bűnmegelőzés környezettervezés révén) egy izgalmas és hatékony megközelítés a biztonság és a bűnmegelőzés területén. Ez a módszer arról szól, hogyan alakíthatjuk ki úgy környezetünket, hogy minimalizáljuk a bűncselekmények kockázatát és az épített környezet segítségével támogassuk a közbiztonságot. Ebben a blogbejegyzésben röviden be szeretném mutatni, mi is pontosan a CPTED, hogyan működik, mire alkalmazható és mit nem szabad elvárni az alkalmazásától.
Mi is az a CPTED?
A CPTED módszer eredetének gyökerei az 1960-as évekre nyúlnak vissza, amikor Oscar Newman, egy amerikai városrendezési szakember, rávilágított az épített környezet és a bűnözés közötti kapcsolatra. Newman az 1970-es évek elején megjelent „Defensible Space” című könyvében fogalmazta meg azokat az elveket, amelyek később a CPTED alapjaivá váltak.
CPTED egy olyan multidiszciplináris megközelítés, amely az építészetet, az urbánus tervezést és a létesítményüzemeltetést is magában foglalja. A módszer arra fókuszál, hogy megteremtse az informális tulajdonjog érzését a közterületek felett, növelje a természetes megfigyelés lehetőségeit, javítsa a(z épített) környezet képét és élhetőségét.
Az első generációs CPTED az, amelynek az alapjait Oscar Newman koncepciójára lehet visszavezetni, négy alapelvet foglal magába:
Territoriális ellenőrzés: Lényege, hogy az épített lakókörnyezet tervezése révén igyekszik a helyiekben felkelteni a tulajdonosi szemléletet. Amikor a lakók nemcsak a házaikat és lakásaikat, de azok közvetlen környezetét is elkezdik sajátjuknak tekinteni, akkor az nagyon komoly pozitív hatást tud gyakorolni azok rendezettségére, tisztaságára és úgy általában a környezet rendjére.
Természetes megfigyelés: Szorosan kapcsolódik az előző elvhez. Itt a cél a környezet átláthatóságának a megteremtése.
Imázs és miliő: Ez arra az elképzelésre épül, hogy az ingatlanok fizikai állapota és karbantartásuk színvonala azt jelzi, hogy egy terület gondozott vagy elhanyagolt, ami közvetlenül támogatja a biztonságos vagy nem biztonságos érzet kialakulását.
Belépés kontrollálása: Az eredeti Newman féle elméletben nem volt külön kategória. Az elképzelés az, hogy az épített környezet kialakítása során azokat kell „támogatni”, akiknek joguk fűződik az adott épületbe való bejutáshoz. Tipikus példák lehetnek erre a kisebb, lakóparkok, amelyek a külvilágtól valamilyen formában elszeparált módon kerülnek megépítésre.
A fenti alapelvek azok, amelyek később kibővítésre kerültek. A második generációs CPTED tovább fejleszti az első generációs stratégiákat a közösségi kapcsolatok és a közösségépítés erősítése érdekében.
Mire jó a CPTED?
- A CPTED elveknek megfelelően kialakított környezet segít csökkenteni a különböző bűncselekmények bekövetkezésének a valószínűségét.
- Az elvek alkalmazása képes támogatni egy élhető és szerethető környezet kialakulását.
- A CPTED elvek mentén létrehozott környezet természetes módon képes támogatni helyi közösségek létrejöttét és azok megerősödését.
Mire nem jó a CPTED?
A CPTED nem képes megoldani társadalmi problémákat, a bűncselekmények számát csak helyi szinten csökkenti. Bár az elvek alkalmazásának bűncselekményekre gyakorolt hatása nehezen mérhető, hiszen jellemzően egyéb megoldásokkal együtt kerülnek alkalmazásra, de sok esetben a tapasztalat azt mutatta, hogy összességében nem csökkenti a bűncselekmények számát, csak „áttereli” azokat egy olyan területre, ahol a CPTED alapelvek nincsenek alkalmazva. Ezek a tapasztalatok egyébként összecsengenek más megoldásokhoz kapcsolódó tapasztalatokkal, mint például a térfigyelő rendszerek alkalmazása, vagy a kormányzár tömeges alkalmazása az autók ellopásának megakadályozására egy-egy környéken.
Összefoglalva tehát, a CPTED tehát egy érdekes és hasznos eszköz a bűnmegelőzés és a közbiztonság terén, de fontos tudni, hogy ez csak egy része a teljes képnek. A komolyabb eredmények elérése érdekében szükség van a komplex megközelítésre, amely figyelembe veszi mind a fizikai környezetet, mind a társadalmi tényezőket.