Legutóbbi megbízásom során arra kértek, hogy mérjem fel egy létesítmény biztonsági kockázatait. A cél az volt, hogy megállapítást nyerjen, hogy a kamerarendszerük megfelel-e az aktuális vagyonbiztonsági céljaiknak, de azt is elárulták, hogy az operációért felelős vezető ettől azt reméli, hogy jelentős mértékben csökkenthető lesz a telepített kamerák száma, amitől végső soron természetesen költségcsökkenést várt.
Minden potenciális ügyféllel van egy feltáró interjú. Ennek természetesen az a célja, hogy egy kicsit megismerhessem a megbízót, a telephelyét, az iparágat, amiben tevékenykedik, rálátásom legyen az üzleti céljaira és természetesen, ha van (pontosabban, ha tisztában van vele) akkor a biztonsági problémái is szóba kerülhessenek.
A beszélgetés során hamar kiderült, hogy a létesítmény egy komplex biztonsági rendszerrel rendelkezik, amit azonban az előző üzemeltetőtől örököltek, akiknek teljesen más volt a portfóliója és egészen más biztonsági kockázatú iparágban tevékenykedett. Ami talán ennél is fontosabb volt, hogy a beszélgetés végére egyértelművé vált, hogy a megörökölt biztonsági rendszer nincs megfelelően alkalmazva, a rendszer egyes elemeinek a működése nincs összehangolva az üzemeltető által, így biztos voltam benne, hogy ez indokolatlan költségeket generál.
A fentiek miatt nemcsak az eredeti probléma megoldására adtam árajánlatot, hanem azt is felajánlottam, hogy felülvizsgálom a teljes vagyonbiztonsági rendszerüket és olyan optimalizációs projekttervet teszek le nekik az asztalra, amivel legalább 20%-os költségcsökkenést lesznek képesek elérni. A 20%-ra természetesen garanciát vállaltam, vagyis felajánlottam, ha nem teljesítem az általam vállaltakat, akkor ki sem állítom a számlámat. Az ajánlatot elfogadták!

Az alábbiakban röviden bemutatom a projektet, azt az utat, ahogy eljutottunk az eredményig.

Az feltáró interjú során kapott információkra alapozva megterveztem a projektet, majd első lépésként további adatokat kértem be a megbízótól, mint például beléptetési statisztikák, belépési pontok száma és elhelyezkedése, szolgáltatók nevei, a létesítmény layoutja, őrzési óraszámok, stb.

Ezt követte a létesítmény fizikai megismerése. Kollégámmal egy előre egyeztetett időpontban végigjártuk az épület biztonsági szempontból releváns részeit. Ezek a bejárások teszik lehetővé, hogy mélyebben betekintést nyerjünk a védett objektum működésébe. Ilyenkor lehet megtudni azt is, hogy a gyakorlatban, hogyan működnek a folyamatok, mert sokszor előfordul, hogy valami papíron nagyon jól néz ki, de végül a gyakorlatban valami egészen más valósul meg.

A bejárást követően került sor a biztonsági kockázatok értékelésére. Mivel nem állt rendelkezésre megbízható adat a korábbi incidensek kapcsán, ezért azok vizsgálata révén nem volt megoldható a szervezetre és/vagy annak napi működésére negatív hatást gyakorló események bekövetkezési valószínűségének kalkulációja. Ennek megfelelően egy olyan kockázatértékelési módszert alkalmaztunk, amelynél először azonosításra kerültek azon dolgok és értékek, amelyeket védeni kell. Ezt követően azonosításra és értékelésre kerültek azon potenciális veszélyforrások, amelyek a védendő értékeket fenyegethetik, majd megvizsgálásra került, hogy az aktuális biztonsági rendszer és környezet alapján az egyes értékek mennyire sebezhetőek az egyes fenyegetésekkel szemben. Ezt követően került megbecslésre az, hogy a bekövetkező incidens típusok mekkora negatív hatást gyakorolhatnak a megrendelőre és a vizsgált létesítményében zajló tevékenységre.

A következő lépésben már a biztonsági rendszer értékelése történt meg, amire mi minden esetben végrehajtjuk a biztonsági rendszer érettségvizsgálatát. Az érettségvizsgálat (maturity assessment) egy olyan eszköz, aminek a segítségével meg lehet állapítani egy rendszerről, hogy mennyire hatékonyan képes betölteni az eredeti funkcióját és képes-e reagálni a változásokra, képes-e a megváltozó körülményekhez alkalmazkodni, illetve folyamatosan fejlődni és ezáltal egyre költséghatékonyabbá válni. A vizsgálat egyértelműen alátámasztotta az előzetes feltételezésemet, miszerint a rendszer üzemeltetése elmaradt az optimálistól, az egyes elemek működése nem volt összehangolva, ami jelentős többletköltségeket generált a megbízó számára.

Ezt követően állítottuk össze az optimalizációs javaslatainkat. A javaslatok egyrészt azon a megállapításunkon alapultak, hogy az éjszakai időszakban a vagyonőrök által ellátandó feladatok egy része készenléti jellegű volt, szükség esetén ki kellett nyitniuk bizonyos helyiségeket, illetve kulcsot kiadniuk egyéb helyiségekhez. Javasoltuk, hogy a kérdéses ajtók legyenek nyithatóvá téve belépőkártyával és az éjszakai vagyonőri létszám legyen csökkentve 1 fővel. Mivel a kérdéses ajtóknál már az épület korábbi használója kiépítette a kártyaolvasókat, azokat csak beüzemelni kellett, ezáltal csak minimális beruházási költség volt szükséges a javasolt változtatásokhoz.
További optimalizációs lehetőségek nyíltak a kamerarendszer kapcsán. A létesítmény korábbi funkciója nagyon nagy számú biztonsági kamerát igényelt. Azonban a jelenlegi tevékenység sokkal alacsonyabb szintű biztonsági kockázatokat hordoz magában, ezért a korábbi kameraszám töredéke is elegendő a megfelelő biztonsági szint fenntartásához. Az optimális biztonsági szint szavatolásához nem szükséges kamerákra – javaslatunk alapján – ezentúl donor kameraként tekint az üzemeltető, vagyis fontos kamera meghibásodása esetén (ami eléggé gyakori volt, mert több mint 10 éves rendszerről volt szó) a kevésbé fontos, de jól működő eszközök közül kerül egy áthelyezésre, ahelyett, hogy a meghibásodott kamerát kellene javítani, vagy újat venni helyette.

Ez az eset remek példa arra, hogyan válhat egy komplex biztonsági rendszer felesleges költségek forrásává. Ezúttal (és ez eléggé gyakori jelenség) az üzemeltetőnél hiányzó szakmai tudás vezetett oda, hogy jelentős többletköltségek jelenjenek meg.

Ha az alábbiak közül bármelyik igaz az Ön vállalatára, akkor valószínűleg a vagyonbiztonsági rendszere nem optimális, felesleges költségeket generál és/vagy nem kezeli megfelelően a biztonsági kockázatokat (vagyis nem tölti be a fő funkcióját):

• Vagyonbiztonsági kérdésekben vagyonvédelmi szolgáltatójára támaszkodik (a vagyonvédelmi szolgáltatók jellemzően 1 szegmensre vannak specializálódva, amiből ráadásul a bevételeik is származnak, nem minden esetben várhatjuk tőlük a biztonsági problémáink leghatékonyabb megoldását)
• Nem áll rendelkezésre vállalaton belüli vagyonbiztonsági szakmai tudás, tapasztalat (a vállalaton belül meglévő szakmai tapasztalat képes lehet garantálni egy optimális vagyonbiztonsági rendszer kialakítását és üzemeltetését)
• Nincs rendszeres felülvizsgálat és hosszútávú fejlesztési koncepció (ha nincs a rendszer rendszeresen felülvizsgálva, hogy meg lehessen állapítani, hogy még mindig optimális-e a vállalat számára, akkor néhány év elteltével egészen biztosan nem lesz már az, ugyanez igaz, ha van ugyan rendszeres felülvizsgálat, de annak az eredményei nincsenek átültetve a gyakorlatba és nem képezik egy hosszútávú fejlesztési koncepció részét – sajnos ez időnként olyan helyeken is megtörténik, ahol alkalmazva van egy vagy több vagyonbiztonsági szakember)

A fentihez hasonló eredmények elérésére lett kialakítva a Biztonsági Rendszer Optimalizációs Programunk. Amennyiben az Ön vállalatára is igaz, hogy komoly vagyonbiztonsági kiadásaik vannak (pl.: igénybe vesznek vagyonvédelmi szolgáltatót), akkor egy ingyenes konzultáció során fel tudjuk mérni, hogy milyen eredményeket tudunk elérni.

Ne felejtse az eredményességre garanciát vállalunk! Ha nem tudjuk teljesíteni, amit ígérünk, akkor ingyen dolgoztunk, ki sem állítjuk a számlát!